A baloldal nem mindig liberális, a liberálisok sem mindig baloldaliak. De ez egy ilyen blog.

BALOLDALI LIBERÁLIS BLOG

100. Welcome to the Brave New World

2016. december 15. - FOUREY

Olvasom Török Gábornál, hogy mennyire szereti Jeszenszky Zsolt írásait és hogy megörült annak, hogy Jeszenszky egy "alapos" írásban fejti ki, miért is rajong ő és a magyar jobboldal Donald Trumpért. Megörülök én is, miért is ne tenném, hiszen olyan ritkán olvas az ember valóban értelmes szöveget, a Trump-rajongás pedig számomra eddig ugyanolyan hozzáférhetetlen rejtély volt mind ízlésem, mind morális érzékem, mind politikai értékrendem alapján, mint a Titanic tulajdonosainak viselkedése. Úgyhogy rögtön kapok is egy kis leckét alaposságból (és még egy sereg más dologból). Íme:

1. " De tényleg, honnan ez a túlfűtött optimizmus? Amely valójában nem is a Hillary-rajongókat idézi (ahogy Török Gábor írja), hanem sokkal inkább az Obama iránti nyolc évvel ezelőtti lelkesedést… Az első fekete elnök katarzist okozott nem csak a kisebbségeknek, hanem mindenkinek, aki azt érezte, hogy ezzel tényleg egy új korszakba léptünk, megszűnt az üvegplafon, bárkiből lehet bármi. És ez alapvetően nagyon helyes. Ebből a szempontból Barack Obama elnöksége szerintem is nagyszerű dolog. Más kérdés, hogy csapnivaló elnök volt, hiszen nagyjából nem csinált semmit, csak mindig nagyon elegáns, sármos, művelt és sziporkázó volt, illetve valamit mégiscsak csinált: kivonult a Közel-keletről, totális káoszt hagyva maga mögött, és ahol még nem volt káosz, sikerült titkosszolgálati eszközökkel ott is pillanatok alatt megteremtenie. Valamint az ő elnöksége alatt ért csúcsra az elmúlt évtizedeket meghatározó politikailag korrekt (PC) véleményterror"

Szóval egy többedik generációs fehér milliárdos üzletember iránti rajongás Jeszenszky szemében az első fekete elnök iránti rajongást idézi, akiről dicséretként elmondja, hogy elegáns, sármos, művelt és sziporkázó volt. Nyilván bennem van a hiba, hogy kicsit nehezen látom a két jelenséget hasonlónak.

Tudom, Jeszenszky sem azt mondja, hogy Trump olyan, mint Obama. Csak nem értem, hogy mitől lehet a rajongás ugyanolyan irántuk, amikor ennyire különbözőek.

Ha csak az nem köti őket össze, hogy bárkiből bármi lehet, ami azért egy milliárdos üzletember kapcsán nyilván nem egy hajmeresztően izgalmas megállapítás.

Aztán nyilván sok jót el lehet mondani Trumpról (momentán semmi se jut az eszembe, mert a cikkben sincs róla semmi), de aligha az elegáns-sziporkázó-művelt vonalon. Ezt maga Trump se szeretné magáról állítani a jelek szerint.

Továbbá azt is megtudjuk, hogy Obama nagyjából semmit sem csinált (kétlem ugyanakkor, hogy Jeszenszky ezt várná Trumptól), ami jól hangzik, bár érdekes módon, amennyire meg tudom ítélni, két Obama létezik az amerikai (és a globális) jobboldal fejében: az egyik az, aki megállás nélkül, alkotmányos korlátait átlépve (President Obama’s Top Ten Constitutional Violations of 2015) folyton csinált valamit, olyan szörnyű dolgokat például mint az Obamacare vagy az a seregnyi executive order, amiket hozott, például bevándorlókkal kapcsolatban és az, aki ezek szerint semmit se csinált. Utóbbi nyilván nagy bűn egy elnöktől és semmilyen összefüggésben sincs  azzal, hogy a republikánusok Obama elnökké választásától fogva tudatos és a modern amerikai történelemben párját ritkító mértékben alkalmaztak obstrukciót a Kongresszusban, annál könnyebben, mivel meglehetősen hosszú időn át többségük is volt (The Victory of "No"). 

Mi több, az is kiderül, hogy kivonult a Közel-Keletről, ahol káoszt hagyott maga mögött, valamint, hogy ahol tudott, ott titkosszolgálati eszközökkel okozott káoszt. Biztos így volt. Így kellett lennie, hiszen Jeszenszky Zsolt a saját bevallása szerint is nagyon ismeri az Egyesült Államokat. Annak az egészhez nyilván semmi köze, hogy történetesen a Közel-Keletre még véletlenül sem Obama, hanem George W. Bush idején mentek be az amerikaiak és borították káoszba az egész térséget egy hamis információkon, a republikánus politikai elit vérszomján és a republikánusok neokonzervatív ideológusainak végtelen naivitásán alapuló, teljesen eszement iraki invázió formájában. (Hogy micsoda állapotokat hagyott a Bush-adminisztráció Afganisztánban, talán hagyjuk is.) És nyilván teljesen mellékes az is, hogy Bush volt, aki 2003-ban jelentette be egy emblematikus beszédében, hogy az iraki invázió sikeresen lezárult. 2003-ban, igen. Ami meg a titkosszolgálati eszközöket illeti, nyilván az is elhanyagolható körülmény, hogy a szabadságjogokat példátlanul korlátozó Patriot Act 2001-ben, Bush alatt született, a grúziai rózsák forradalma 2003-ban történt, Bush alatt; az ukrajnai narancsos forradalom 2004-ben, Bush alatt történt; a Snowden-ügyben híressé vált Prizma globális megfigyelési program 2007-ben, Bush elnöksége alatt indult; az oroszok által hisztérikusan fogadott kelet-európai rakétavédelmi rendszer tervei 2007-2008-ban váltak a nemzetközi nyilvánosság témájává és szintén Bush elnöksége utolsó évében volt állandó beszédtéma Ukrajna és Grúzia NATO-tagsága, amitől szintén gutaütés kerülgette az oroszokat. De hát, mindez persze nem számít, mert... hirtelen magam sem tudnám megmondani, miért. Azt hinné az ember, hogy nem kell ahhoz Obama rajongójának lenni, hogy ne kenjük rá Bush bűneit. Vagy pedig nem kell olyasmit Obama esetében bűnnek tekinteni, amit esetleg Bush alatt nem tartunk annak. 

És a végén ott van ez a PC véleményterror, ami ha jól értem, Trump egyetlen érdemi érdeme, az egyetlen változás, amit Jeszenszky már most remél tőle: azt, hogy nem lesz politikailag korrekt, mert az hű, az nagyon rossz. És ez persze érthető is, mert a terror az rossz, ebben nyilván nincs köztünk vita. És ezenfelüll...

2. "Egy olyan világ, ahol semmiről nem lehet nyíltan beszélni, nehogy valamilyen – vélt vagy valós – hátrányos helyzetű csoport érzékenységét megsértsük."

Na, hát ez az ezenfelül. Nagyon izgalmas kérdés, hogy a PC tényleg azt jelenti-e, hogy nem lehet semmiről nyíltan beszélni, mert minden nyílt beszélés érzékenység megsértésének számít. Hát, nem vagyok erről teljesen meggyőződve. Amit látok, az az, hogy a PC elleni harc nagyon sokszor kifejezetten nem a dolgok nyílt megbeszélése mellett, hanem ellene, nem az érdemi cselekvés, hanem a cselekvés ellen való, ha az illető nem ért egyet a dologgal. Valaki nem szeretne nőket harcoló alakulatokban? Akkor majd azt mondja, hogy minek erről beszélni. Mert erről beszélni az PC-véleményterror. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy bár nagyon nehéz lehet a politikai korrektséggel együtt élni, de másfelől érdekes módon a jelek szerint az Egyesült Államokban jobboldaliak nagyobb arányban hívei a cenzúra különböző formáinak, mint a baloldaliak (Censorship2015). Ennek is nyilván a PC-véleményterror az oka, amit a baloldal részéről kell szegény jobboldaliaknak elszenvedniük. De hálistennek, ennek mostanra vége. Vége! VÉGE!

3. Ahol nincs valódi szólásszabadság, ahol a média arcátlanul elfogult, ahol embereket megbélyegeznek, országokat pedig leckéztetnek, ha nem az előírt kottából játszanak.

Na, ezzel történetesen egyetértek. Csak meglep, hogy Jeszenszky Zsoltnak ez nem az MTVA-s, TV2-s, Lokálos Magyarország kapcsán jutott eszébe és nem Szijártó Péterről. És persze, nem értem, ennek mi köze van a liberális Amerikához és mondjuk miért nem jut az eszébe Nixon, Reagan, Bush és Bush Amerikájáról, amit nagyon szeret.

4. Ezt a világot zavarták el Amerikában Trump megválasztásával.

Nagyon kicsinyes érv lenne a popular vote-ra hivatkozni, amit ugye Clinton megnyert. Mert persze ettől még összességében vesztett Clinton, de azért ez az elzavarás egy kissé disszonánsnak tűnik ebben a helyzetben.

5. Ahogy pedig most vinnyog, hisztizik, magából kikelve vagdalkozik az eddig uralkodó ideológiát előíró, öntelt és álszent baloldal – egyébként tökéletesen lejáratva saját magát - ebből azt szűrjük le, hogy valóban kétségbe vannak esve, mert kráterként omlik össze a felépített kamu világuk

Hát igen. Szerencsére vége a PC-világnak és végre le lehet írni, hogy tökéletesen lejáratja magát az, aki vinnyog, hisztizik, magából kikelve vagdalkozik, aki öntelt és álszent. Azt ugyan nem tudom, hogy 2010 óta például itthon kinek okozott a jobboldalon problémát, hogy ilyeneket írjon és vajon azt megelőzően mikor volt utoljára valóban elnyomva itthon a jobboldali abban a jogában (ami nélkül elképzelhetetlen, hogy a dolgokról nyíltan beszélhessünk anélkül, hogy mások érzékenységét sértenénk - mert nyilván megsértünk vele másokat, sőt, nyilván ez is a célunk, ha ilyeneket mondunk, de hát ez az ára annak, hogy nyíltan beszéljünk), hogy vinnyogozzón, hisztizőzzön, vagdalkozózzon stb., de örülök, hogy vége és hogy ennek Jeszenszky Zsolt ennyire örül.

6.  "A korábban Amerika ellen fröcsögő publicisták hangja is megváltozott. Nagy Amerika-barátként, és az ottani világot, a hétköznapokat és a demokratikus berendezkedés sajátosságait egyaránt jól ismerve mindig szomorúan néztem a magabiztos, de téves gondolatokat és az ezekből fakadó irracionális gyűlöletet, amit sokaknál felfedezni véltem Amerika irányába. Ám úgy tűnik, nem Amerikát gyűlölték, hanem azt a dogmatikus, felsőbbrendű, hamis liberalizmust, aminek a valódi liberalizmushoz nem sok köze van, de az amerikai fősodor gondolkodását teljes mértékben maga alá gyűrte az elmúlt években. És ha ez nincs többé, Amerikát sincs értelme gyűlölni – és Amerika sem kell, hogy folyamatosan tovább „oktasson” másokat, hanem értelmes, hasznos, előremutató párbeszédeket lehet folytatni egy jobb, szebb jövő érdekében."

Hát jó, legyen így. Bár továbbra is zavar kissé a történetben, hogy itt a liberális Amerika nagyrészt George W. Bush kormányzatát fedi (amely 8 évig tartott!), mert például Kondor Katalin annak idején Bush nagykövetére mondta, hogy brekeg. Na mindegy. A tények meg a hasonló csip-csup részletek ebben a szép új világban már amúgyse számítanak. A fő, hogy mostantól van miben bizakodni, hiszen ezentúl bárkiből, de tényleg BÁRKIből bármi lehet. Fingers crossed.

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://baloldaliliberalis.blog.hu/api/trackback/id/tr4512049089

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.