A baloldal nem mindig liberális, a liberálisok sem mindig baloldaliak. De ez egy ilyen blog.

BALOLDALI LIBERÁLIS BLOG

90. Üdv a posztdemokráciában!

2016. szeptember 30. - FOUREY

Az elmúlt években sokan sokféle határt húztak a magyar politika fejlődése számára, ahonnan már többé nem érzik demokráciának, jogállamnak azt, ami itthon van. Ezeket a vörös vonalakat a magyar politika rendre átlépte. Jómagam azt hiszem, inkább toleránsan álltam a kérdéshez, bár egyre súlyosabbnak éreztem a helyzetet, s egyre nehezebbnek találtam megmondani, hol is tartunk a demokráciából kifelé vezető úton. A népszavazási ügy azonban olyan, mint amikor egy félreeső úton haladva egyszercsak felvillan egy részletes útjelző tábla a ködös, esős éjszakában. Mostantól senki sem mondhatja ki végtelen cinizmus, képmutatás vagy önáltatás nélkül, hogy még demokráciában vagyunk. Üdv a posztdemokráciában.

Hogy megelőzzem a kormánypárti trollkodást: a demokrácián kívül nem csak sötét totalitárius diktatúrák vannak, hanem sokféle, nehezen-könnyebben beazonosítható képződmény, többek között a mai Magyarország illiberális, autoriter rendszere is. Az, hogy nyilvánosan posztolhatok rendszerkritikus tartalmakat, visszaellenőrizhető IP címről, és ez nem jár automatikusan azzal, hogy elvesztem az állásom vagy bíróság elé állítanak, egyáltalán nem cáfolata ennek a ténynek. Elmondom, mivel lehetne cáfolni azt, hogy Magyarország már nem demokrácia:

1) Kezdjük ott, hogy demokratikusabb lenne Magyarország, bár elismerem, hogy a demokráciának nem szükséges és nem is elegendő feltétele, ha a kormány a fékek és ellensúlyok rendszerét nem építette volna le szisztematikusan az elmúlt években. Ha a Kúria, az Alkotmánybíróság, az ügyészség, a rendőrség, a MNB és egy sereg más intézmény nem lenne közvetlen kormányzati kontroll alá vonva, akkor nem történhetne meg, hogy a Fidesz, az államapparátust maga alá gyűrve, gyakorlatilag minden veszély nélkül sérthet törvényeket, élhet vissza adatbázisokkal, kényszeríthet állami tisztviselőket pártpropagandában való részvételre, gyárthat nyilvánvalóan hazug plakátokat és szóróanyagokat és így tovább. Nem történhetne meg, hogy az ellenzéki tevékenységet a kormányzat aprós stiklikkel akadályozza. Szóval ez még cáfolatra nem lenne elég, de ha ki lehetne mutatni, hogy mindez nem igaz, akkor máris sokkal kevésbé lehetne komolyan venni, amit állítok.

2) Ha Magyarországon nem lehetne a rendszerváltás utáni hazai történelemben példátlan összeget költeni erre a kampányra, akkor esetleg lehetne arról vitatkozni, hogy demokrácia-e még Magyarország. Ahol ez megtörténhet, ott nem, kizárt, hogy demokrácia legyen. Gondoljunk csak bele, mit jelent ez a pénz! Szolnok megyei jogú város TELJES éves költségvetését. Az utolsó szögig. Több pénzt, mint amennyit a BREXIT kampányban a két oldal ÖSSZESEN költött. Több mint KÉTSZER annyi pénzt, amennyit a 2014-es választásokra költöttek és több mint HÁROMSZOR annyit, amennyit a 2010-esekre. (És, ha már itt tartunk, hogy történhet meg az inflációs adatokat ismerve, hogy 2010 óta exponenciálisan nőnek a kampányköltések? Ugyan, hogyan? Nagyobb a GDP? Gazdagabbak az emberek? Na, ne szórakoztassuk egymást hülyeségekkel. Pontosan tudjuk, hogyan lehetséges ez.)

3) Ha Magyarország még demokrácia lenne, legalább a látszatra ügyelnének, hogy a pro és kontra érvek ismertetésére egy állítólag ilyen fontosságú kampányban viszonylag kiegyensúlyozott lehetőség legyen és a források is rendelkezésre álljanak. Így volt ez egyébként régebben itthon. Ha nem is vették túl komolyan, de legalább igyekeztek úgy tenni, mintha.

4) Ha Magyarország még demokrácia lenne, a kormány által feltett népszavazási kérdés nem ment volna át a szűrőn, ugyanis nyilvánvalóan értelmetlen. Nem derül ki belőle világosan, hogy miről is szól: létezik talán olyan kezdeményezés az EU részéről, amiről a szavazunk? Ha csupán elvi kérdésről van szó, akkor miért nem elvi kérdésként beszél róla a kormányoldal, hanem mint fenyegető közeljövőről. Ha pedig létezik ilyen terv, akkor annak mi a tartalma és miért nem beszél róla a kormányoldal konkrétan? Mindannyian tudjuk, hogy az úgynevezett "kvóta", ami 1294 legális menekült hazai elhelyezéséről szólt, s egyáltalán nem hasonlít arra a kérdésre, amiről szavaznunk kellene. Aztán az is nyilvánvaló, hogy a "kötelező betelepítés" egy jogilag értelmezhetetlen, elsősorban érzelmek felkeltésére alkalmas kifejezés, ami már a megfogalmazásával sugalmazza, hogy valami erkölcstelen, rossz dologról van szó. Egy demokráciában ez nem menne át.

5) Ha Magyarország még demokrácia lenne, a kampányban érdemben meg lehetett volna vitatni, hogy valójában mi az EU, hogy valójában mi a magyar állam szerepe az EU-s döntéshozatalban és vajon milyen jogi és politikai következményei lennének az igen és a nem válasznak Magyarország és az EU viszonyára. Ezzel szemben a kormány a tényekkel ellentétben úgy beszélt az EU-ról, mint ami fölöttünk áll, a működésébe nincs beleszólásunk és nem mondott semmit a népszavazási eredmény konkrét következményeiről. Nem mondom, hogy egy demokráciában a kampányokban nem hangzik el sok hangulatkeltő, manipulatív, félrevezető információ, de hogy egy kormány még csak meg se kísérelje legalább mintegy mellékesen az igazat is elmondani főbb vonalakban, az egészen elképesztő.

6) Ha Magyarország még demokrácia lenne, a kormány nem folytathatott volna olyan kampányt ("Tudta?"), amely gyakorlatilag nem tartalmaz tényállításokat, viszont rengeteg nyilvánvalóan hazug, manipulatív, gyűlöletkeltő sugalmazást.

7) Nem fordulhatott volna elő egy demokráciában egy ennyire totális kampány, amely kiterjedt (köztük a szomszéd országokban és nyugaton élő) állampolgárok névre szóló többszöri megkeresésére olyan adatbázisok alapján, amelyhez nem is férhetne hozzá a kampány működtetője, nem lehetett volna ilyen tartalmú szórólapokat csinálni, nem használhattak volna korlátlanul állami és önkormányzati erőforrásokat a kormánypárt emberei, nem lephette volna el az egész médiát, de különösen a kormány által kézivezérelt médiát  (benne a közmédiával!) egy ennyire egyoldalú és manipulatív kampány.

8) Ha Magyarország még demokrácia lenne, a Teréz körúti robbantást nem kezelte volna így a rendőrség, se a politika, sem kampányidőszakban, sem máskor. Nem lehetett volna, hogy a miniszterelnök napokig vár bármiféle reakcióval, nem lehetett volna, hogy a kormányközeli média (a nempárti fórumokon terjedő elképesztő hazugságokról nem is beszélve) terrorista szálat sugalmaz, nem lehetett volna, hogy a közvéleményt senki sem igyekszik napokig megnyugtatni vagy tájékoztatni.  

9) Ha Magyarország még demokrácia lenne, nem épülhetett volna fel kormányzati kampány a következő nyilvánvaló hazugságra:

- a menekültválság, a gazdasági migráció és a terrorveszély összemosása;

- Magyarország mint bevándorlási célország jelentőségének képtelenségig fokozott eltúlzása;

- a menekültválság okainak nyílt vagy rejtett letagadása

- az Európán kívüli kultúrák torz, gyűlöletkeltő ábrázolása;

- az ellenzéki álláspontok hazaárulásként való lejáratása.

Egy demokráciában is nehéz korrekt kampányt folytatni, de az tény, hogy a kormány kísérletet sem tett rá, hogy méltányos legyen.      

Mondjuk ki nyíltan, a kormány azt hazudta, hogy sokmillió nőgyűlölő, erőszaktevő, terrorizmussal gyanúsítható ember azzal a céllal akar Magyarországra jönni, hogy az itt élőktől elvegye a jogait a saját hazájához. Mondhat ilyet egy kormány egy demokratikus országban? Dehogy.

10) Ha még demokráciában élnénk, nem állnánk egy olyan népszavazás előtt, ahol senki sem tudja, hogy hány határontúli szavazó van és ez miként befolyásolja a választás eredményét. Demokráciában a feltételek mindenki számára világosak. Hát itt nem. 

Amíg ezen állításokat nem tudják érdemben cáfolni, addig minden kétséget kizáróan posztdemokráciában élünk. Egy olyan rendszerben, ahol a kormánypártok korlátlanul hozzáférnek az állami erőforrásokhoz, akár a törvényeket semmibe véve is, ahol egy alapvetően hazug, gyűlöletkeltő kampányt lehet indítani és ahol az ellenzék működését sereg eszközzel elfojtják. 

A bejegyzés trackback címe:

https://baloldaliliberalis.blog.hu/api/trackback/id/tr7611754247

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.