A baloldal nem mindig liberális, a liberálisok sem mindig baloldaliak. De ez egy ilyen blog.

BALOLDALI LIBERÁLIS BLOG

79. Valahol utat vesztettünk

2016. június 14. - FOUREY

Lehetne azt mondani, hogy a magyar politikának az a groteszk arca, amely ma minden leplezés, púder vagy smink nélkül vigyorog ránk félelmetesen, valójában mindig ott volt a liberális demokrácia maszkja alatt. Hogy mindig is voltak a rendszerváltás óta kormányzati pénzen felemelt milliárdosok, hogy a sajtót mindig kézivezérelték, az igazságszolgáltatást mindig is befolyásolták, hogy a pártok közötti versengés mindig puszta látszat volt. Én mégsem tudom elhinni. Mindez, ha létezett is, nem lehetett pusztán illúzió, hogy a közhatalom kevésbé volt koncentrált, hogy léteztek egymással versengő politikai alternatívák, hogy a politikának megvoltak a maga külső ellensúlyai is, hogy minden piszkos háttéralku és könyékig bemocskolt politikusi kezek ellenére is, egy valóban működő demokráciában éltünk.

Nem is olyan könnyű világos határvonalat húzni demokrácia és zsarnokság, egy rablóbanda uralma és egy állam között. De ha az átmeneti formák nem is könnyen kategorizálhatók, a szélső pólusok azért egyértelműen különböznek. Ez a Spéder-ügy nagy tanulsága. De igazából nem is akarok beszélni erről az ügyről, mert a Fidesz-közeli milliárdos kálváriája nem önmagában érdekes, hanem kortünetként, s mindenekelőtt egy folyamat részeként. Ha volt is idő, amikor még Magyarországon volt bal- és jobboldal, voltak demokratikus politikai intézmények, mára már csak gazdasági erőcsoportok vannak, oligarchák és egy despotikus hatalom, amely visszataszító módon játszadozik ezekkel a csoportokkal: versenyezteti őket, időlegesen felemeli, majd a porba taszítja őket, s új kedvenceket keres magának. Nincs itt politika többé, legalábbis abban az értelemben nincs, ahogy azt 1990-ben elhittük vagy ahogy azt két és félezer éve Athénban a demokrácia első kiötlői elképzelték. Csak Simicska van, Demján van, Spéder van, Csányi van, Mészáros van - meg Orbán van, meg Lázár van, meg Habony van meg Rogán van, meg Vajna van meg a többi hasonló.

Lehet azt gondolni, s én ezzel nem is akarok vitatkozni, hogy nagy felelőssége van az 1990-ben született demokrácia politikai elitjének és az egész társadalomnak abban, hogy ma itt tartunk. Sok naivitás, önzés és ostobaság tört utat 2010-hez és a jelenhez. De nem elég azt mondani, hogy mindezért, mi baloldaliak és mi liberálisok vagyunk a felelősök, mert nem voltunk elég jók ahhoz, hogy elkerüljük ezt a sorsot. Ha ez a felelősség tagadhatatlan is, létezik egy másik felelősség is, amit súlyos aránytalanság lenne nem nagyobbnak mondani. Az áldozatok felelőssége nem lehet nagyobb a vétkesekénél. Megtévesztő lehet, hogy még a rablóbandák is szeretnek úgy tenni, mintha nekik is meglenne a maguk igazsága, betyárbecsülete. De ha a kormánypropaganda meg is tud téveszteni sokakat, túlságosan sokakat, azért a hazugság még nem válik igazzá, sem a bűn erénnyé, s a rablóbanda is az marad, ami.  

A bejegyzés trackback címe:

https://baloldaliliberalis.blog.hu/api/trackback/id/tr208801118

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Finta László · http://reakciosreflexiok.blog.hu/ 2016.06.15. 16:51:32

„Vegyétek el a jogot – mi más lesz akkor az állam, mint egy nagy rablóbanda?” Szent Ágoston kérdése ma időszerűbb Magyarhonban, mint valaha.