A baloldal nem mindig liberális, a liberálisok sem mindig baloldaliak. De ez egy ilyen blog.

BALOLDALI LIBERÁLIS BLOG

52. Mikor vesztette el Hitler a második világháborút?

2015. szeptember 21. - FOUREY

Vigyázat! Analógia!

Mikor vesztették el vajon a németek a második világháborút? Abban a pillanatban, amikor elkezdődött? Vagy, amikor nem próbálták meg Angliát szárazföldön is legyőzni? Vagy, amikor lerohanták a Balkánt és ezzel értékes időt vesztettek? Vagy az volt a végzetes hiba, hogy egyszerre három irányban támadtak a Szovjetunióra? Vagy, hogy nem készültek fel a télre? Az Egyesült Államok belépése a háborúba volt, ahonnan már nem volt visszaút? Ki tudja? Elméleteket mindig könnyű gyártani és érveket sem olyan nehéz találni hozzájuk, mert egy komplex történelmi helyzetben számos külső és belső tényező, fordulópont és döntési helyzet van, amelyeknek a hatása mind-mind jelentős és hosszú távú. Nagyrészt ízlés kérdése, hogy melyik elméletet fogjuk elfogadni és a választásunk legalább annyira minket minősít, mint magát a történelmi eseményt. De legalább, történelmi eseményről lévén szó, azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy valójában majdnem teljesen mindegy, melyiket fogadjuk el igaznak: ami történt, megtörtént, s a mi visszatekintő érdeklődésünk valójában semmit sem tesz hozzá a második világháború történetéhez.

A menekültügy és a 2018-as választások eredményének kapcsolata

Mindez onnan jutott eszembe, hogy mióta a menekültügy elkezdődött, egyre-másra olvashatni olyan véleményeket, hogy "a baloldal most veszítette el a 2018-as választásokat", "Orbán Viktor most nyerte meg 2018-at" és így tovább. Miközben ezeket olvasom, el-elgondolkodom rajta, hogy vajon meg lehet-e mondani, hogy ennek az ügynek a kezelése vajon milyen hatással lesz a 2018-as választásokra és hogy vajon legitim szempont-e a menekültügyet a 2018-as választások szempontjából megítélni?

Amit szabad a történésznek (csak felesleges), azt szabad-e az elemzőnek? 

Nyilvánvaló, hogy a "mikor vesztették el a németek a második világháborút?" kérdés nem egészen ugyanaz, mint a "mikor nyeri meg a 2018-as választásokat a Fidesz". Nem történelmi, hanem jövőbeli eseményről lévén szó, a 2018-as választások kimenetelének okai nem csak azért nem könnyen felmérhetők, mert nehéz mérlegre tenni az egyes okok relatív súlyát, hanem, mert ezen okok némelyike nem látható vagy talán még nem is létezik. De éppen a helyzet nyitottságából következően az események megítélése nem is közömbös magukra az eseményekre nézve: mivel azoknak kell megítélniük a menekültügy kormányzati kezelését, akiknek szavazniuk is kell 2018-ban, az ő ítéletük befolyásolhatja is a választások kimenetelét. Ha tehát itt is igaz az, hogy a helyzet általunk adott értelmezése legalább  annyira minket minősít, mint magát a helyzetet, ez ezúttal nem azt jelenti, hogy nem számít, amit gondolunk, hanem, éppen ellenkezőleg, ezáltal teszi azt kiemelten fontossá.

Az elemző kérdése: hogyan befolyásolhatja a menekültügy a 2018-as választások kimenetelét?

Őszintén szólva szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy a menekültügy lenne a 2018-as választások "Sztálingrádja". Ahogy arról sem sikerült meggyőznie senkinek eddig, hogy a 2014-es választásokat a rezsicsökkentés döntötte el. A rezsicsökkentés ugyan kétségtelenül megállította a kormánypártok népszerűségvesztését, ám így is csak a baloldal teljes összeomlása teremtette meg annak az esélyét, hogy ilyen kis népszerűség mellett a Fidesz nem csak hatalmon maradjon (ennyi szavazóval más időkben választást is lehetett veszteni Magyarországon 1990 után), de újabb kétharmados felhatalmazást szerezzen. És a baloldal összeomlásában a rezsicsökkentés épp csak minimális szerepet töltött be: nagyjából azt, hogy míg a baloldali pártok egymással voltak elfoglalva s nem értek rá a napi politikával foglalkozni, a rezsicsökkentés válhatott a politikai napirend uralkodó témájává. Megtörténhet ugyanez a menekültüggyel is, de éppenséggel megtörténhet az ellenkezője is. Utólag persze bármit ki lehet nevezni fordulópontnak, az egyszerűség kedvéért, akár a rezsicsökkentést is. Sőt, előre is lehet fogadkozni, hogy itt vagy ott lesz a baloldal "Sztálingrádja", mint teszik is az efféle véleményalkotók, s ha elég sokat mondják, talán sokan el is hiszik. Én csak azt mondom: majd meglátjuk. Nem mintha nagyon bizakodó lennék a baloldal jövőjét illetően, de hogy miért nem vagyok az, azt nem elsősorban nem a menekültügy, hanem az elmúlt évek fejleményei együtt magyarázzák. Hajlamos vagyok azt hinni, hogy a 2018-as választásokat valóban elvesztette a baloldal, csak épp nem a menekültüggyel. Hanem azzal, hogy évek óta nem releváns, jóformán nem is létezik, s semmi jelét nem adja annak, hogy fel próbálna támadni holtából.

Az állampolgár kérdése: hogy kellene rendeznie a kormánynak a menekültügyet? 

Van azonban még egy kérdés, ami a menekültügyet érinti, s ez az, hogy vajon ennek az ügynek a megítélésében valóban fontos kérdés-e, hogy amit a kormány tesz, miként érinti a választási esélyeit? Erre pedig legalább kétféle választ adhatunk: egyrészt, ha meg akarjuk érteni a kormány viselkedését, nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt sem, hiszen ők hatalmon akarnak maradni. De másfelől, állampolgárként, egy demokratikus államban, nem az az elsődleges kötelességünk, hogy megértsük, politikusaink mit miért tesznek, hanem, hogy megköveteljük tőlük, hogy ők értsenek meg minket. Ahogy egy pék is elsősorban azért süt kenyeret, hogy megéljen, s nem azért, hogy mi finomat együnk, de ebből még nem következik, hogy el kellene tűrnünk, hogy spóroljon az anyaggal és hanyagul dolgozzon. 

A bejegyzés trackback címe:

https://baloldaliliberalis.blog.hu/api/trackback/id/tr997797588

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.